A macska haziasitasa az emberek letelepedesekkor viheto vissza. Kulonbozo maradvanyokat talaltak Jeriko mellett, melyek korat 9000 evesre becsulik. Egy francia paleozoologus, Jean-Denis Vigne es munkatarsai talaltak a ciprusi Shilloukambos mellett feltartak egy egykori kokorszaki telepulest temetojeben egy sirt, amelyben az eltemetett ember mellett egy macska csontjait is megtalaltak. Anatoliaban is talaltak i. e. 6000 tajan keszult szobrokat, amelyek macskaval jatszo aszonyokat abrazolnak. Ezek alapjan feltetelezheto, hogy a macska haziasitasa mar 9500 evel ezelott is elkezdothetett. Egyiptomban is talaltak leleteket es rajzokat amik macskakat abrazoltak. a macskakat szent alllatnak tartottak es azert is tenyesztettek mert kigyokat es egyeb ragcsalokat tudtak elpusztitani amit csodaltak bennuk. Kinaban a vallasi ceremoniakban kapott szerepet a macska. A macska meg a szabadsag jelkepe is volt. Majd a romaiak a macskakat elvittek Europaba ahol elterjedt de sajnos az emberek azt hittek hogy a boszorkanyok ejszaka macska format oltenek igy nehanyan elkeztek bantalmazni oket. A macskak irtasa azal jart, hogy gyors szamba csokentek a macskak szama es novekedtek az egerek amelyek megettek az elelmet es szamos fertozest hoztak magukkal mint peldaul a fekete halalt masneven pestist. A kor haladasaval ujbol rajottek arra hogy hasznosak ezert tenyeszteni keztek. Mostmar elfogadtak oket es vilagszerte 500 miliot is meghaladjak.